Köszöntő

A Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) elnökeként nagy örömömre szolgál, hogy szövetségünk, több éves szakmai-diplomáciai munkájának köszönhetően újra társrendezője és házigazdája lehet az egyik legrangosabb nemzetközi természetbarát rendezvénysorozatnak, az „Év vidéke” programnak.

Az Év vidéke programok, a magyar és a nemzetközi természetbarát szövetség filozófiájának megfelelően nem csak az adott tájegység szépségeiről, a túrázás és a természet szeretetéről, az egészséges életmódról, az ökoturizmusról, vagy a környezet védelméről szólnak. Mindig nemzetközi együttműködésben, határokon átnyúló programokként valósulnak meg, s mint ilyenek, a nemzetközi figyelem középpontjába állítják a résztvevő országok partneri viszonyát, valamint a közös múltjukban, a közös értékeikben és érdekeikben, s a személyes kapcsolatokban rejlő lehetőségeket.

A 2010-11-es szlovák-magyar együttműködéssel megvalósuló Év vidéke program a Gömör-Tornai karsztvidéken valósul meg. Régóta valljuk, a természet nem ismer határokat!

A hajdani Gömör legjelentősebb, közel 20 ezer hektáros természetvédelmi területe az Aggteleki Nemzeti Park, mely csodálatos élővilágával, varázslatos tájaival és barlangjaival látogatók ezreit csábítja évről évre. Területe a Gömör-Tornai Karszthegység legdélebbi nyúlványa, mely szerves egységet alkot a Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzettel. Bár a geográfiai, természetföldrajzi és kulturális egységet alkotó karsztot országhatár osztja ketté, a természeti értékek megőrzése már mindkét oldalon a természetvédelem feladata.

Közös érdekünk, hogy az értékek megőrzését, a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítését figyelembevevő vidék és területfejlesztési programok garantálják.

Az Aggteleki-karszt fő tömegét a Triász időszaktól kezdődően lerakódott, főleg tengeri üledékrétegek építik fel. A geológiai értékek legreprezentánsabb képviselői a barlangok, melyekből a nemzeti park területén közel 270-et tartanak nyilván. Cseppkő-képződményei alapján a legnevezetesebb a Baradla-Domica-barlangrendszer, amely 25 km-es hosszúságával a mérsékelt égöv egyik leghosszabb idegenforgalmi hasznosítású cseppkőbarlangja. A Baradlában találjuk Magyarország legnagyobb állócseppkövét, a Csillagvizsgálót, valamint a legnagyobb barlangi termet, az Óriások termét is.

A felszínen a déli lejtők, a Kárpátok közelsége, a kopár karsztfelszínek vagy a szűk szurdokvölgyek megannyi különböző élőhelyi adottságot eredményeznek, így kevés ilyen gazdag helyet találunk még Európában, ahol ennyire nagy lenne az élővilág változatossága.

Az északi oldalakon, töbrökben gyakran kárpáti elterjedésű fajokat találunk, míg a déli oldalakon melegkedvelő fajok tenyésznek. A kialakult nagy változatosság és térbeli mozaikosság viszont nem csupán a karsztos felszínnek, hanem az évszázados hagyományos művelésnek is köszönhető.

Emellett a barlangok kiegyenlített hőmérséklete, a magas páratartalom és az állandó sötétség különleges feltételeket támaszt a barlangokban élő állat- és növényfajok számára. Az eddigi kutatások eredményeként több mint 500 állatfajt sikerült kimutatni az Aggteleki-karszt barlangjaiból, melyek jelentős része gerinctelen.
Nagy örömömre szolgál, hogy a Nemzetközi Természetbarát Szövetség Magyarország egyik legszebb részét választotta az Év vidéke program hazai helyszínéül. Bízom benne, hogy a programmal sikerül népszerűsíteni az Aggteleki-karsztot, a régiót és az országot egyaránt.

Szabó Imre / Elnök / Magyar Természetbarát Szövetség